A meleg fogadtatás kissé elkésett a Bespin gázmezőin

A Forces of Corruption ugyanis zseniális módon a kibővített univerzumból táplálkozik, hiszen szereplői és világai nagyrészt ismerősek lehetnek az eddig megjelent Star Wars témájú könyvek illetve képregények ismerőinek. És számomra ez az, ami a habot feltette a tortára. Mert az alapuniverzumot már nagyon sok szemszögből láthattuk és végigélhettük (még ha az alapjáték befejezésekor olyan meglepetések is értek minket, minthogy állítólag az első Halálcsillag megsemmisítését követően visszaállt a rend és a béke a galaxisba...), ezért a kibővített univerzum szereplőinek és helyszíneinek köszönhetően új, de mégis ismerős elemekkel bővült az egyébként remek jól eltalált játékmenet és hangulat. Találkozhatunk a dathomiri Éjnővérekkel, felbukkan Thrawn admirális, és még Xizor herceg is tiszteletét teszi nálunk...

Kezd alakulni a korrupciós háló

A játék főhőse az ízig-vérig gengszter Tyber Zahn, remek stratégiai elmével és egy jó adag hatalomvággyal megáldva. Jobbkeze Urai Fenn, akinek legfőbb fegyvere a Mortal Kombat Kitanajának legyezőire emlékeztet leginkább (kicsit csodálkoztam is, hogy a lézerostor után neki nem lézerből van a fegyvere, hanem egyszerűen valamilyen fémből), és aki nem mellesleg ha nem is birtokosa, de érzője az Erőnek. Harmadikként az Éjnővérek vezére, Silri csatlakozik csapatunkhoz lézerostorával, igaz neki mintha saját céljai lennének.

Az események fő mozgatórugója egy Jabbától ellopott Sith relikvia, melynek funkciójának kiderítéséért sok lézersugarat kell ejtenünk, illetve birtoklásáért sokak kopogtatnak nálunk, olykor tokostul ránk döntve az ajtót. Tyber céljait mindeközben nem kisebb óhaj fűszerezi, mint az egész galaxis korrumpálása alvilági céljainak megfelelően.

Gyenge próbálkozás

A játékmenet talán legszembetűnőbb újítása az egyes bolygók korrumpálásának lehetősége, amelyet egy speciális egység képes elindítani. Minden egyes bolygó esetében más-más lehetőség adott: kezdve a sima lefizetéstől az emberrabláson vagy kalózkodáson át a feketepiac kialakításáig, és még sorolhatnám tovább. Minden egyes módszernek van egy összege, illetve pár előfeltétele: bizonyos számú egység vagy egy hős megléte, néha megadott számú korrupciós típus elvégzése. És természetesen minden korrupciós típusnak más előnye van: gazdasági (pl. bevételhez jutunk), stratégiai (pl. a lakosok mellénk állnak és fellázadnak egy esetleges új kormányzó ellen), vagy technológiai (pl. a feketepiacon nagyon fincsi újításokat lehet beszerezni). Nem elsődleges cél tehát az egyes bolygók katonai lerohanása, bár néha erre is szükség van, hiszen a haderőnk létszáma a ténylegesen kontrollált bolygók függvénye. Elsőre kicsit zavaros volt számomra, hogy most akkor melyik bolygóval mit is lehet kezdeni, de szerencsére a galaktikus nézetben az egyes bolygók mentén ki/be lehet kapcsolni ezeket az információkat.

Összecsapásra azért a klasszikus hódítások visszafogottsága ellenére is éppen elég sokszor kerül sor, egyrészt a Sith relikvia mentén zajló események kapcsán, másrészt az egyes korrupciós tevékenységekhez kapcsolódóan (emberrablás, kalózkodás stb.).

Elefánt a porcelánboltban - avagy egy Rancor a coruscanti birodalmi múzeumban

A játék számomra leghangulatosabb küldetése a Dathomiron birodalmi fogságban senyvedő Éjnővérek meglátogatása, akik vezetője reményeink szerint képes a Sith relikvia beazonosítására. Aki olvasta a jó pár éve megjelent „Szökevények” című könyvet, az megelégedéssel nyugtázhatja, hogy a játék készítőit is megihlették az ott bemutatott „boszorkányok”, akik szintén nem teljes birtokosai az Erőnek, de mindenféle sötét „varázslatokra” használják azt, és nem utolsó sorban képesek a Rancorok meglovaglására. Márpedig egy Rancor elég masszív dög...

Emellett a többi küldetés is nagyon hangulatos. A szárazföldön többször csak pár hőst kell irányítanunk valami egzotikusnak számító terepen, de főhősünk lefizetési specialitásának köszönhetően a küldetések végére gyakran több egységet irányíthatunk, mint az alapjátékban valaha is egyszerre el tudtunk képzelni. Természetesen az események csúcspontja az utolsó összecsapás a Kuat bolygó melletti űrben, ahol mindenki – felkelés, birodalom – hosszasan felvonultatja legütőképesebb egységeit, amelybe öröm belekontárkodni a korrupt oldal játékszereivel. Be kell vallanom, hogy erre az utolsó küldetésre talán kicsit elbíztam magam, és amikor úgy szólt a feladat, hogy „építs egy hatalmas flottát a legjobb egységeidből”, elsőre bizony nem voltam elég felkészült. Azt a „hatalmas flottát” tényleg komolyan kell venni...

Ez az állomás sem húzza már sokáig

Ami a katonai egységeket illeti, a korrupt oldal eszköztára természetesen igencsak felfejlődött az alapjáték kalózhajóihoz képest, és a játék előrehaladtával szépen folyamatosan bővül. A változatosság kedvéért a mi hajóink nem attól válnak erősebbé, hogy egyre több turbólézer van rajtuk, hanem új, eddig nem látott ágyúkból osztják az áldást – igencsak látványos módon. Ehhez párosulnak a legénység olykor igencsak fölényes beszólásai: egy szuper csillagrombolóra irányítva a toroktüzet csak annyit fűznek hozzá nagy önelégülten: „ez majdnem hogy nem fair”. Mindemellett szerencsére a felkelők és a birodalmiak is büszkélkedhetnek jó pár új egységgel, aminek köszönhetően igencsak változatos csatatéri felállásokkal találkozhatunk. Persze a szuper csillagromboló megjelenésekor képbe kerül egy újabb játékszere is az Uralkodónak, de nem akarok minden poént felfedni. Talán itt érdemes megemlékezni a kiegészítő azon újításáról, mely szerint bizonyos egységek speciális képességei hatótávolságon belül automatikusan életbe lépnek – ami egy zsúfolt hadszíntéren igencsak jól jön.

Ezen kívül természetesen minden újítás tovább csiszolja a már eddig is remek játékélményt: új hősök és egységek, új speciális képességek, új effektusok, új zene – és mindez kiváló minőségben... mi kellhet még? Talán sok-sok szabadidő :-)

Gigászok csatája

A sok feledhető Star Wars témájú stratégiai játékot követően több helyen nagy egyetértésben osztoztunk azon a véleményen, hogy az Empire at War egy fantasztikusan eltalált játék, így részemről a Forces of Corruption kiegészítőjéről csak szuperlatívuszokban tudok beszélni. Nem tudja valaki, hogy mikor jön ki a következő kiegészítés? Merthogy a záró animáció igencsak kecsegtető...

Star Wars: Empire at War: Forces of Corruption Fejlesztő: LucasArts Kiadó: Activision Forgalmazó: Amex-Tec Minimum hardware: Pentium III/Athlon 1 GHz, 256 MB RAM, 8xCD-ROM, 2,5 GB HDD, Empire at War alapjáték

Pozitívumok: Kibővített univerzum

Értékelés Grafika 9 Hangok 9 Játszhatóság 9 Hangulat 10